Az indirekt tömés típusok a direkt változatok tartósságbeli és esztétikai problémáinak kiküszöbölésében jelentenek megoldást.

Az ún. inlay készítésekor a szuvasság eltávolítása után az üregről mintát vesznek, majd a tömést fogtechnikai laboratóriumi körülmények között alakítják ki. Ezt később a rendelőben ragasztással rögzítik a fogban.

Bár az ún. direkt tömésekhez képest technológiájukra és összetevőikre jellemző igényességük miatt költségesebbek, azonban jóval pontosabb illeszkedésüknek köszönhetően tartósabbak is. Ezért az indirekt tömés különböző fajtáinak alkalmazása feltétlenül megfontolás tárgyát képezi. Hiszen nem mindegy, milyen időszakonként kell tömést cserélni. Ennek során ugyanis az ép fogállomány fokozatosan csökken, ezért az értékes foganyag megőrzése miatt az ellátás tartóssága nagyon fontos. Ebből a szempontból pedig az indirekt tömés típusok a direkt változatokhoz képest lényegesen előnyösebbek.