A fogszínű direkt tömés egyike a legelterjedtebb, többségében fényre keményedő töméstípusoknak.

Lényege, hogy a szuvasság eltávolítását követően előkészített üregben a tömés ragasztással rögzül. A kor színvonalának megfelelően az őrlő- és frontfogakba, valamint a szuvasság nagyságától és elhelyezkedésétől függően más és más fogszínű direkt tömés típust célszerű használni. Ennek oka, hogy a különböző fogak egyes területein változó terhelési viszonyoknak és kozmetikai elvárásnak kell megfelelni. Ennek alapján a frontfogak töméséhez magas esztétikumú fogszínű direkt tömés változat ajánlott, melynek strapabírása ugyan alacsonyabb, ám az ezen a területen fellépő kisebb rágóterheléshez elégséges. Ettől eltérően, az őrlőfogak esetében a terhelhetőség az elsődleges szempont, ezért itt erre alkalmas tömőanyagot kell alkalmazni. Bár ezek a frontfogakban használt változatokhoz képest kevésbé esztétikusak, de mivel alig látható helyen vannak, mindez kozmetikai hátrányt nem jelent.

Bármely fogszínű direkt tömés változat is kerüljön azonban a fogba, a tartósságot hátrányosan befolyásoló ún. kötés közbeni zsugorodással minden esetben számolni kell. Ennek eredményeként a frissen elkészített tömés és a fog határán rés keletkezik, melynek mértéke az üreg méretétől, kiterjedésétől, az alkalmazott tömőanyag minőségétől és nem utolsósorban a töméstechnikától függ. Az apró rés ugyan szemmel nem látható, a szuvasságot okozó baktériumok számára azonban könnyedén elérhető, s pusztán idő kérdése a tömés-fog határon keletkező szuvasság létrejötte. Alászuvasodásra utaló, figyelemfelhívó jel: a tömés szélén kezdetben sárgás, barnás, majd fokozatosan elsötétedő vonal megjelenése.

Előny: esztétikus, egyetlen alkalommal elkészíthető.
Hátrány: tartóssága korlátozott.